"-De miért?"
- Mert nekem kibebaszuttul nem ez lenne a dolgom!
- De megmentettél.. inkább légy büszke magadra!
- Te csak ne mondd meg nekem, hogy mire legyek büszke!- toltam a fának.- Te nem értesz semmit! Nem onnan jöttél ahonnan én! Ott minden máshogy van, mint itt! Nem szabadott volna megmentenem.. így lehet én halok meg miattad!- oktattam ki.
Louis csak bámult a szemeimbe, de meg sem szólalt.
- Louis!
- Ohh bocsi.. öhmm, de miért?
- Louis, szerinted mi vagyok én?
- E-egy.. vámpír?- nyelt nagyot.
- Talált. Egy vámpír nem menthet meg egy embert.. ez természetellenes..!
- Ugyan miért?
- Te ezt nem értheted, mert egy kibaszott ember vagy, aki nem tud semmit!
- Nah jó.. ebből elegem van.! Talán ha nem titkolóznál megérteném a problémád!- szólt vissza.
- Vigyázz! Kettőnk közül, még mindig, én ölhetlek meg, bármikor, téged, és nem fordítva!
- Ha ez természetellenes, akkor miért mentettél meg?- érdeklődött.
- Hát csak.. nem tudom.. de nem kellett volna.! A vérfarkasok dolga megmenteni az embereket a vámpíroktól..! Csodálom, hogy egy sem bukkant fel..
- Vérfarkasok??- kerekedett ki a szeme.
- Igen.- forgattam a szemem.- A legnagyobb ellenségeink. De engem nem bántanak, mert "vega" vagyok, vagyis csak állat vérét szívom ki.
- Ez nem hangzik túl gusztusosan..- fintorgott.
- Neked most komolyan csak ennyi jött le?- mosolyogtam.
- Hát de most méér'? Ez volt a fontos!- nevetett majd én is nevetni kezdtem.- Haragszol még rám?
- Rád nem lehet, de amúgy is magamra haragszom még mindig.. nem kellett volna..
- De hát.. ha te nem lennél, most nem élnék..
- Tudom.
- Ha nem élnék ezt soha nem kaptad volna meg..- mondta, majd megpróbált megcsókolni.
- Hó, hó! Hátrább Louis! Mit gondolsz? Hogy csak úgy lesmárolhatsz következmények nélkül?
- Én csak meg akartam hálálni..
- De nem így.. figyelj Louis, el kell mondanom neked valamit.. amikor veled vagyok furcsa dolgokat teszek és furcsán viselkedek, és furcsán érzem magam. Ez nem tudom, hogy mit jelent. De azt tudom, hogy valamivel többet érzek irántad barátságnál..
- Mondták már, hogy szarul vallasz szerelmet?
- Szerelmet? Nem, nem, dehogyis!
- Hát akkor én most mondom. Ezt így kell; Amy érzek irántad valamit ami megmagyarázhatatlan de kellemes.. valamit.. valamit.. amit eddig még soha nem éreztem. Nah ez már egy szerelmi vallomás volt.- mosolygott.
- Louis várj!
- Hm?
- Visszajött.
- Ki?
- Lilly.. maradj csendben!- mondtam majd a fának nyomtam.- És nem egyedül van.!
- Akkor?
- Várj.. öhmm itt kéne hagyni a szagodat.. érted.. hogy ne kövessen egy darabig.
- Akkor mit tegyek?- állt tanácstalanul.
- Valami ruhadarabod kéne.. vedd le a pólód, de siess!
- Rendben.- mondta, majd gyorsan lekapta magáról és ledobta a földre.
- Oké, gyere menjünk!- mondtam, majd felkaptam a hátamra, és futni kezdtem.
- Lehet egy kérdésem?- kérdezte.
- Lehet, de vigyázz nehogy belerepüljenek a bogarak a szádba!- nevettem.
- Haha.. Figyelj.. mit gondolsz rólam?
- Mit kéne?
- De miért mentesz meg? Miért segítesz nekem, ha emiatt te is rosszul járhatsz?
- Ez egy jó kérdés..
Hali embörök!(: Bocsi, tudom, hogy nem lett olyan hosszú, mint amilyenre vártatok.. so sorry:c but i love everybody!<33:*
